• H-V: 11.00-22.00

A város határában várja az elszánt sörrajongókat az idén nyáron megnyílt Pivovar Na Lochkově, jó sörökkel, elegáns étteremmel.

Nos, ide elkél a türelem és a kitartás! Smíchovból, a Na Knížeci megállóból könnyed húsz állomás érintésével gurul ki a 120-as számú helyi buszjárat Lochkovba. Micsoda szerencse, hogy a 120-as indulási helye éppen A Mérleghez címzett (U Váhy) kocsmával szemközt található: ebben a kis vendéglőben erőt lehet gyűjteni a harminc perces buszozáshoz.

Lochkov kerületbe érve mi a Za Chalupami megállónál szállunk le, hogy egy kellemes, két perces sétával elérjük a sörfőzdét. Ez a hely már annyira kint van a városból, hogy az út egyik felén konkrétan búzamezők sárgállanak. Lochkov csaknem a város legvége, csak Radotin van kijjebb, utána már a Közép-Csehországi kerület határa következik.

De ha már eljöttünk idáig, nézzük meg a sörfőzdét!

Restaurace Na Závísti névre hallgatott az a régi staropramenes vendéglő, amelynek a helyén ma modern pivovar működik. Kellemes még az idő odakint, nyitva vannak az ajtók és az ablakok. Leülünk ahhoz az asztalhoz, ahonnan a pult és a konyha is jól látható. Rajtunk kívül csak egy asztal foglalt, ott a személyzet ül. Egy jókedélyű úriembernél mindjárt megrendeljük a tizenkettes helyi sört, a Golemet.

Nincs itt semmi probléma a sörrel, sőt, egészen kiváló. Erős és testes ez a tizenkettes, mint maga a névadója, a Gólem, aki a legendák szerint Prágában agyagból és vérből lett összegyúrva, majd a nyelve alá egy varázserejű papírt téve kelt életre. A folytatásban a Na Lochkově búzája jön, ez is bőven megállja a helyét – igazából az volna furcsa, ha egy újonnan nyílt prágai sörfőzdében nem ilyen lenne sör. (Amire persze azért láttunk már példát, ha nem is túl gyakran.)

Óvatos rendelésekkel teszteljük a konyhát is, és itt bizony már akadnak hiányosságok. A marhahúsleves halovány, a benne vigyorgó májgombóc pedig olyan kemény, hogy csak késsel és villával sarokba szorítva sikerül megvágni, a kanál elől könnyed szerrel elmenekül a tányérban. Nagy pozitívum viszont a leves mellé adott, meleg péksütemény. A leves után zsírjában eltett sertéshús következik, hagymalekvárral, és pirítósokkal – ez már jobb közelítés, de a spiritus továbbra is hiányzik belőle.

Talán, jobb is ha maradunk a söröknél, itt nem nyúlhatunk mellé. Egyszerre általában négy helyi pivót csapolnak. Jelenleg a tizenkettes világoson és a búzán kívül egy tizenhármas félbarnát, és egy tizenkettes ale-t készítenek. A főzőüstök ott vannak a bárpult mögötti részen. Összességében a Pivovar Na Lochkově-nak bőven helye a prágai főzdék mezőnyében. A kérdés, milyen állandó vendégkört tud magához csábítani itt a város végén. Volt már olyan főzde, amelynek ez sikerült: az ugyancsak erősen külvárosi Pivovar Hostivar például remekül üzemel. Sok sikert a lochkoviaknak is!