• Étterem: 16.00-24.00
• Sörpince: 16.00-24.00

A Pivní klub Merendában jóféle vidéki árpalevekkel alakíthatnak ki bensőséges kapcsolatot a kiszáradt torkú sörbarátok. Családosok figyelmébe ajánljuk, hogy kérésre a hozott bébiételt a konyhában megmelegítik. (Sajnos 2013. október 18-án bezárt!)

(Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a Pivní Klub Merenda 2013. október 18-án - a jelek szerint végleg - bezárt. Emlékét megőrizzük! Arról, hogy milyen hely is volt, alább olvashattok.)

A prágai sörtúrákban legszebb a tervezettség! Áprilisi kiruccanásunk időpontja vagy négy alkalommal változott az előkészítés fázisában, de végül április 19-21-között csak nekirugaszkodtunk legújabb sörexpedíciónknak. Holešovice gyöngyszemei mellett Žižkovra fájt a fogunk. Nem is kellett sokáig keresgélni, hogy az utóbbi kerületben figyelemreméltó sörészeti objektumra bukkanjunk. Az ötös és a kilences villamos útvonalán, a Lipanská megállóból kezdtük meg az aláereszkedést Žižkov alsóbb régiói felé. (Bölcs ember kerüli az emelkedőt, pláne, ha komoly prágai terepgyakorlatról van szó.)

A Husitská utca 74. szám alatt behúztuk a kéziféket. Az „Intelligens Sörcsapok” mozgalom egyik prágai bázispontján járunk, ami garanciát jelent arra, hogy itt kisebb vidéki főzdék termékeit kóstolhatjuk. Csapon van ennek megfelelően a jihlavai sündisznó (Ježek), aztán a jó öreg Francin tízfokosa a nymburki gyár jóvoltából, mellette a sokolovi főzde tizenkét fokos Permonja, és az ugyancsak tizenkét fokos Tambor, Dvůr Královéból. Mivel ezekhez a sörökhöz már volt szerencsénk, egy könnyű búzasörrel indítunk. Vysoký Chlumecben főzték, és „Vít” névre hallgat a nyitó sör. Az égvilágon semmi baj nincs vele, de nem cserélnénk el a Primátor vagy éppen a černa horai gyár búzájára, az egyszer biztos. Átváltunk feketére, érkezik a výskovi Jubiler. Amilyen sanyarú a sorsunk, tavaly ősszel ezt a barnát a výskovi gyárban kóstolhattuk, ahol maga a sörfőzőmester, Dušan Táborský csapolta csapatunknak. A Jubiler természetesen ezúttal sem okoz csalódást.

A sör megvolna, felütjük az étlapot, és teljesen korrekt árakkal találkozunk. Százharminc koronáért kínálják például a sertéspecsenyét, karlovy vary knédlikkel és párolt káposztával. Pikáns csirkemellet is rendelhetünk, csípős magyar kolbásszal, és sültburgonyával, száznegyven egységért. Esetleg szűzérméket borsos mártásban, amerikai burgonyával, tíz koronával többért. Mi azonban biztosra megyünk, és egy újabb sört rendelünk. És következik a nap meglepetése! A dobřany gyár tizenkettes világos ászok söre pompás, parádés pivo! Gazdag, mégis harmonikus ízvilág és játszi könnyedség elegyedik benne roppant izgalmas módon. Minden kortyán érződik, hogy valóban hagyományos eljárásokkal, nagy műgonddal készítették. Kétségtelenül ez a nap söre, nem is iszunk már mást.

A Merendának egyébként van egy vagány pincehelyisége is. A pince igen komoly sörfelvételi alappont, óriáskivetítővel, újabb asztalokkal, padokkal. A pultnál itt egy konkrét gyalogos jelzőlámpát szereltek fel, amely folyamatos zöldre van állítva. Nyilván azt jelzi, hogy újabb sörök áthaladásának és bevitelének semmilyen akadálya nincs. Lent egyébként további háromféle csapolt sör vételezhető. A sörpince dohányzó, a fenti étterem részből viszont kitiltották a füstölgést. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy több kisgyermekes család leparkolt babakocsijával az asztalok mellett. Anyu és apu, köszi jól van, a gyerek meg újabb fontos lépést tesz a kocsma-szocializáció útján. (A bébiételt a konyhában kérésre melegítik!) Hideg sörkorcsolyák egészen a záróráig, azaz éjfélig kaphatók, ha netán lötyögne bennünk a bevitt sörmennyiség. Összességében kellemes, szimpatikus egység a Merenda, ha legközelebb erre járunk, biztosan betérünk majd újabb vidéki főzeteket kóstolni.

A hely talán egyetlen hátránya, hogy délután négy előtt még hétköznapokon sem nyit ki.