• H.-V.: 11.00-23.00

A több napos prágai sörözésbe belefáradó ismerőseinket séta ürügyén csaljuk ki a Moldva partra, majd a Mánes-híd magasságában tuszkoljuk le őket az U Rudolfína pincehelyiségébe. Lehet, hogy kezdetben tiltakoznak, de hamarosan roppant hálásak lesznek nekünk.

Az U Rudolfínában igen korrekt, tankból csapolt  pilzenivel locsolhatjuk a torkunk, amelyet a prágaiak több alkalommal is város tíz legjobb Prazdroja közé szavaztak.

A rántott sajtot is érdemes megkóstolni, de még inkább az egy kilós kiszerelésben felszolgált ropogós, omlós, egészben sült csülköt, amelynek ára mélyen az itthoni éttermekben megszokott alatt marad. Az étlapon egy főre hirdetett kilós csülök - tormával és mustárral - két személynek is bőséges lakoma.

Hosszú évekkel ezelőtt a Rudolfínában egyszer megtörtént, hogy a szomszédos asztalnál maga a korábbi cseh köztársasági elnök, Václav Havel korsózgatott, jellegzetes bajszával, szimpatikus közép-európai ábrázatával. Két újságíró készített vele interjút.

Már zárás előtt jártak az egységben, és nekünk annyira jókedvünk volt, hogy Havel úr testőre át ült a mi asztalunkhoz... Na, nem feltétlenül barátkozni akart velünk, de ismerkedni mindenképpen. Mi pedig kihívtuk egy szkanderpárbajra! Mosolyogva utasította vissza, aztán egy jót beszélgettünk még. 

Fent, az utcaszinten két asztalos, vékony fali könyöklős, aprócska söntés működik a törzsvendégek által megszállva. Határozott fellépéssel egy állósör itt is elfogyasztható a falmentén. Fent talán még jobb is a pilzeni, mint az alsó pincében, és itt zajlik az élet. 

Ha bevégeztük a dolgunkat, és sikerült a szomjunkat derekasan oltani, távozóban vegyük szemügyre az út túloldalán a kocsma névadóját, a Jan Palach téren álló Rudolfínum hangversenytermet.